Több mint 800 halott 40 nap alatt – így lehet összegezni a török-szíriai határnál fekvő Kobani ostromának eddigi mérlegét. Beszámolók szerint az Iszlám Állam harcosai teszik ki az áldozatok többségét, de több száz kurd is életét vesztette a városért zajló ádáz küzdelemben. A veszteségek ellenére a dzsihádista csoport újabb propagandavideót tett közzé az interneten, amelyben egyik túszukon keresztül közlik, hogy a Kobaniért folyó harcok hamarosan véget érnek.

A lezárt KEHI-vizsgálat alapján a kormány hűtlen kezeléssel vádolja és feljelenti a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő Ökotárs Alapítványt. Jóllehet az érintettek még bírósági úton sem tisztázhatták a homályos vádakat, Lázár János már az államközi szerződések újratárgyalását és az Ökotárs leváltását sürgeti. A norvég állam nem tekinti jogszerűnek a KEHI-vizsgálatot, viszont épp a magyar kormány korábbi szerződésszegése miatt tart vissza 36 milliárd forintot a teljes Norvég Alapból, immár május óta.

Mélyült a szakadék a millenniumi generáción belül a hívő és nem hívő fiatalok között – állapította meg a magyar származású közvélemény-kutató, George Barna által alapított intézet legújabb kutatása. Míg az 1980 és 2000 között született nemzedékben azok, akik magukat gyakorló kereszténynek nevezik, továbbra is fontosnak tartják a Bibliához való kötődést, nem hívő kortársaik közül egyre többen „politikailag konzervatívnak”, eltérő, sőt „veszélyes” gondolkodásúnak tekintik azokat, akik nyilvánosan Bibliát olvasnak. Nem érdeklik őket a bibliai témájú filmek sem: csak lózung a mainstream felé való nyitás, mert Hollywood továbbra is a hívőkön kaszálja be a profitot. A digitális térben még nagyobb az elutasítás a Szentírásból származó üzenetek felé: a nem hívők jelentős része zaklatásnak tekinti a közösségi felületeken kéretlenül megjelenő bibliai idézeteket. Ezekről úgy gondolják, hogy céljuk a térítés és a más gondolkodásúak megbélyegzése. A tanul­mányból az is kiderül, hogy még a digitális nemzedék tagjai is szívesebben olvassák könyv formában a Bibliát.

2010 óta, amikor is a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása megkezdődött, tudhatjuk – de minimum sejthetjük -, hogy „ebből baj lesz”. Gyors fejszámolással ugyanis kiderül, hogy a 30-40 év múlva nyugdíjba vonuló generációnak nemhogy a „bűvös” 80 százalékos helyettesítési rátát nem fogja megütni a havi nyugdíja, de még a 30 százalék elérése is kétséges. Mit lehet ilyenkor tenni, ha nem akarjuk homokba dugni a fejünket, és a falnak sem szeretnénk teljes erőből nekirohanni? A Hetek kérésére Egyed Ferenc, a Marathon Insurance Zrt. területi igazgatója összegezte ez irányú tapasztalatait.

Brad Pitt tanksapkában, kvázi apaszerepbe helyezkedve vezényli le a Harag című háborús film nem túl bő cselekményét, ami azért elég nagy dobás a műfajban a Ryan közlegény óta. A sűrű borzalmak miatt viszont a tankrajongó kiskorúaknak és a közös mozira induló családoknak előre szólunk: ezúttal mást válasszanak.